Rend a lelke mindennek?

Az éjszaka alvásra való, abból baj nem lehet.
A hirtelen döntések napvilágnál sikeresek lehetnek, éjjel a legritkább esetben történhet meg hasonló. Ha mégis teszünk valami olyat, aminek következményei lehetnek másnap, pláne magánéleti kérdésben, akkor még véletlenül se vonjunk bele egy harmadik felet, mert úgy igazán fejfogós kellemetlen lesz a másnap.
Ezzel a vidám bevezetéssel tértem vissza az íráshoz.
Várható volt, hogy nem tudok sokáig meglenni enélkül, kicsit csúszik a talaj a lábam alatt, és most nem akarok elzuhanni hetekre.
Ami a legjobb, hogy annyira régen volt lehetőségem vívódni efféléken, hogy teljesen elszoktam az érzéstől, és túlreagálok, ami minden csak nem a megfelelő döntés.
A nők kifordítanak önmagunkból, az olyan múltbeli alakokat mint jómagam, az átlagnál sokkal inkább.
Pluszban ehhez, ebben a félévben bevállaltam mindent, 21-re húztam lapot, elvállaltam két olyan egyetemhez kötődő egyesületi tisztséget is, ami rengeteg erőmet és energiámat felemészti, és eddig el is hittem, hogy sikerülhet végigvinnem. De most még a kusza magánélet is bekavar.
A rossz tapasztalataim miatt ettől félek. Ha félek, túlreagálok, ha túlreagálok, hülyét csinálok magamból. Ezt igyekszem megelőzni jövő héten, és rajzolok egy korlátot a varázsceruzámmal, amiben meg tudok kapaszkodni.
Ráadásul rosszul érzem magam, amiért ezt leírtam.
Majdnem ugyanazt a hibát követtel el, mint legutóbb, belemagyarázok egy lehetőségbe mindent, ami még be sem következett.
Na ez most kusza és olvashatatlan, de nekem jó lesz visszaolvasni holnap vagy holnapután.
Remélem, hogy majd lesz időm értelmesen foglalkozni chefelibrével, szeretném.

Folytassa, chef?

A klasszikus sorozatot megidézve.
Abbahagytam a blog írását, először csak a szokásos leállás volt, aztán már tudatosan hagytam. Visszaolvastam magamat, és igazán elment a kedvem attól, hogy újra és újra és újra ugyanazt kellett olvasnom. Ebből elegem lett, szerintem másnak is, persze történtek azóta jó dolgok, rosszak is, de már nem akartam megírni, csak azért, hogy beállítsam a sorba őket. Olyan súlyú történés nem esett meg velem, ami 'hűdenagyon' megőrzésre szorul.
Előbb-utóbb lehet, hogy visszatérek, talán a nyáron, vagy ha újra rátalálok olyasmire, ami értékes és fontos, hogy néhány év múlva is visszakereshessem, ha kedvem szottyan.
Még az is előfordulhat, hogy új, tematikus bogot nyitok, nem tudom megmondani.
Addig is, itt a nyár, vizsgaidőszak van, a kedvem semleges, sokat nosztalgiázom, munkát keresek, és nem vagyok képes másra.
(Cheflibre átlépte a 3000 látogatást az új érában, szép kerek szám. -a szerk.)


(Egy kis zene, ha már kijött az új album.)

Az úgy volt, hogy bejött egy mosómedve...

Mindig visszatérek, mint a bumeráng. Amikor a legnagyobb szükség tör ránk.
Az elmúlt hónap mozgalmas volt az életemben, főleg a szegedi pályafutásomat tekintve vitte a prímet.
Sárga cetlikre firkálva a teljesség igénye nélkül: kilakoltatás, költözés, Balkán Panda, új lakás, tavasz, Utazás-kutatás VII., Grund, Gödöllő, Szeged, Budapest, Kaposvár, Balaton-felvidéki családi kirándulás, otthon, vonatozások, haza, betyárság, mulatás, dráma, komédia, régi barátok, új barátok, sok jó ember, POLI konferencia, este fess a pesti nő, meg délután, sok-sok pozitívum, nyugalom, fityfenét, pörgés, alvás, lassan önmagam utolérése, egyre otthonosabban mozgás, spring break, póker, holnaptól újra egyetem.
Ez a hónap röviden ennyi volt és sokkal több valójában. Valami elindult, azt hiszem én. Csak jó irányba menjek.
Nem igazán lenne értelme sorra venni a fenti eseményeket, részletezni nincs kapacitásom, örök élmények, és végre csupa jó.
Igyekszem nem eltűnni mostantól, bár munka és tanulás is egyre több lesz, de valahogy megoldom majd.
Egy kis színes a végére. Slán go fóill!

Kopp-kopp.

Megint elmaradtam, lehetne mentségem, de ki hinné el?
Hamarosan jövök, friss előtavaszi lendülettel.

Kirúgott az álmom.

Felébredtem. Alig 2 órája aludtam csak el. Az ágyam képéből ítélve rosszul sikerült. Nem mostanában volt velem ilyen. Bosszantó. Ki vagyok száradva. Rajt hagytam a fűtést a konvektoron, gondoltam csak melegem van, de 20 perc szellőztetés, és fél liter, határon billegő fogyaszthatóságú, hideg narancslé elfogyasztása után sem sikerült. Semmiféle álmosságot nem érzek. Át kellene mennem a boltba, majd megpróbálni visszafeküdni. Csiripelnek a madarak az ablakban. Elszórtan égnek a villanyok a környező házakban. Fél órája láttam egy lányt bőrönddel a buszmegállóban állni. Szép volt. Vajon hová ment, merre? Aztán két idős bácsi sétált erre. Ők egy másik busszal mentek. Hajnalban utazni. Régen volt az az idő, amikor hajnalban kellett utazgatnom. Pedig mennyire lenyűgöző tud lenni a napfelkelte utazáskor...
Az elmúlt néhány nap eseményeiről, mert voltak, majd később. Ez most igazán spontán volt, "..néha ilyen is kell."

I've found a new way.

Kissé belassult, mondhatni lábadozásba fordult (már jobban van-a szerk.) a new wave-program, de már kitaláltam a végleges tervet a lakás átrendezéséhez, kinéztem a néhány új bútort és kiegészítőt, még a függöny hiányzik, de a héten odáig is el fogok jutni és jövő héten sort kerítek a kivitelezésre, remélhetőleg a brigádot is leszervezem addig, mert a szekrényt még én sem bírom el egyedül. Ha minden jól megy, akkor márciusban pedig tartok egy kis lakásátrendező-újraavató összejövetelt egy hétvégén, remélhetőleg az országban szana-szerteszét hagyott barátokkal együtt. Majd dolgozom rajta. De ellenállhatatlan tudok lenni, úgyhogy nem félek.
Újra elkezdtem gőzerővel sütni-főzni, az icipici konyhámra is ráférne egy kis átrendezés, de az a következő feladat lesz. Egyszerre csak egyet, kis lépésekben.
Elkezdődött az oktatás is. Kicsit nehézkesen indultam el órákra, de majd belejövök. Legalább az idő szép mostanság. Illetve a meleggel van bajom, de már nem tart sokáig, legalábbis ezzel áltatnak. Kiderül.
Ma este lesz SZTEP közgyűlés, úgyhogy megborotválkozom és szép ruhába öltözöm. Utána kis lazítás, és elvileg ex-gólyatáboros csapattalálkozóra is hivatalos vagyok.