Heineken? Meet you there.

Új:


Egy másik:


Ez is jó:


És a végére az egyik kedvenc:


Ha unatkozol, youtube-on van néhány kincset érő.

From Sun city with love

Amikor már mindenki elkönyvelte, hogy ennek a blognak befellegzett, na akkor visszatérek.
Megtörtént. Elvesztettem sok mindent, többek között a kedvet az íráshoz, ami nélkül, ugye, nem egészséges leülni a billentyűzet fölé. Ma annyira olyan napom volt. A nehéz napok egyike. Az első autentikus MÁV utazásomat éltem át, vonatszereléssel, késve indulással, utóbbiból fakadó folyamatos várakozással, nyílt terepen viszont száguldással, így összességében nem nagy késéssel, tehát minden savával-borsával. Viszont Dombóvárig, Kelemen József kaposvári színészünk által elfoglalt box melletti négyesben utaztam. Nekem ez élmény. Még őzikéket is láttam.
Valahol ott maradt abban a hétköznapi életem oldalakon át történő taglalása, hogy beköszöntött az ősz és éppen költözés és rutin-vizsga előtt állok. Örömmel jelenthetem be, hogy sikeres volt a vizsgám, eggyel beljebb vagyok. Valamint különösebb fennakadás nélkül leköltöztem Szegedre. A helyem tulajdonképpen egy komplett, különálló, kis lakás egy nagyobb oktatási intézmény épületében. Tökéletesen megfelelő. Elhelyezkedését tekintve 10-15 perc bármely órám helyszínétől és az alapvető létfenntartáshoz szükséges ellátmány beszerzési helyeitől.
Belátom, hogy Szeged megszerethető. Nekem is sikerül lassan. Már kiismerem magam a számomra fontos útvonalakon, vannak kitaposott ösvények, helyek, emberek. (Ismerős, nem kitaposott-a szerk.) A szakunkon rengetegen vagyunk, az arc- és névtanulás az első félév feladata. Lassan haladok.
Viszont az órák melletti elfoglaltságokat már gyűjtöm. Csütörtökönként kinéz egy kispályás focibajnokság, a SZTEP-csapat oszlop (Nem elírás-a szerk.)tagjaként. Amely egyesületnek immáron hivatalosan is tagja vagyok. (SZTEP=Szegedi Politológus Hallgatók Egyesülete) Megismerhettem egy nekem való közösséget, remélhetőleg idővel barátokra is szert tehetek ezáltal.
Igyekszem természetesen viselkedni, de azért vigyázok arra, hogy ne sértsek, bántsak meg senkit. Eleddig siker koronáz.
Úgy döntöttem és fent is rábólintottak, hogy a karrieremre koncentrálok és nem fájdítom a fejem semmilyen parfüm csábító illatával egy ideig. Persze ezeknek a kijelentéseknek általában ugyanaz a vége, de most tényleg ez a cél.
Néha borzasztó rádöbbenni, hogy egyedül vagyok itt. Család, barátok, utcák, épületek, fák, padok, illatok mind-mind negyed napi utazásra. Egyelőre minden hétvégét otthon tudok tölteni, de nem vagyok benne biztos, hogy ez végig így lesz.
Kezdek leépülni fizikálisan, mivel itt lent még nem találtam konditermet, bár nemrég kaptam egy jónak tetsző tippet. Már csak időt kellene találnom, hogy elmehessek. Sportnak ott lesz a sárkányhajózás és a foci.
Eljött az őszi shopping időszaka. Rá kell vennem a bankomat, hogy legyen oly kedves ezt lehetővé tenni számomra. Ötleteim már vannak. Szerencsére úgy tűnik, hogy a vénasszonyok nyara ad egy kis plusz időt.
Aztán a költekező életmódom (értsd: élelmiszer, utazás) dacára egy külföldi utazást is szeretnék megejteni az őszi szünetben, vagy majd a vizsgaidőszak előtt/elején.
Azt hiszem ennél részletesebben senki sem kívánja, hogy írjak az elmúlt időszakról, voltak benne szépek és jók, rondák és finomak, mosolyok és könnycseppek, cukor, só és minden, mi jó...
éjszakát!Je suis Chef.(Elkezdte a francia nyelv elsajátítását-a szerk.)

Egész éjjel Punnany Massifot hallgattam, teljesen véletlenül, teszem hozzá, mert nem szoktam, úgyhogy tőlük is csapok ehhez a bejegyzéshez.

Utolsó, a maga nemében

Elérkeztem a családi fészekből való kirepülésem előtti utolsó éjszakához. Holnaptól hazajáró leszek. Kiélvezem...
Tegnap egész délután baráti körben voltam, mintegy elbúcsúztatva magamat. Úgyis olyan ritkán vagyunk együtt, főleg aktív egyetemi lét alatt, jó volt nagyon.
Ma viszont überhétfőm volt, annak ellenére, hogy szerdának álcázta magát. A közlekedési felügyelet és az oktatóm is elmehetnek melegebb éghajlatra. Még a csúcsdöntésem sem sikerült a dózsában. Rettenetes volt. Ráadásul össze kellett pakolnom, mert holnap délután, a rutin-vizsgám után, irány Szeged, avagy move to Sun City. Nagyon várom, de maradnék is itthon. Eléggé egyedül leszek ott lent, jobban mint gondoltam. Majd dolgozom az ügyön, és lesz, ahogy lennie kell.
Elméletileg már meglesz a nethozzáférésem mire leérek, úgyhogy előreláthetólag majd az új helyemről is bejelentkezem. Meglátjuk.
A legfontosabbakat viszem magammal. Tűzhely, íróasztal, laptop, könyvek, ruhák, konyhai eszközök, jókívánságok, egyebek...