2011. április 10., vasárnap

Az úgy volt, hogy bejött egy mosómedve...

Mindig visszatérek, mint a bumeráng. Amikor a legnagyobb szükség tör ránk.
Az elmúlt hónap mozgalmas volt az életemben, főleg a szegedi pályafutásomat tekintve vitte a prímet.
Sárga cetlikre firkálva a teljesség igénye nélkül: kilakoltatás, költözés, Balkán Panda, új lakás, tavasz, Utazás-kutatás VII., Grund, Gödöllő, Szeged, Budapest, Kaposvár, Balaton-felvidéki családi kirándulás, otthon, vonatozások, haza, betyárság, mulatás, dráma, komédia, régi barátok, új barátok, sok jó ember, POLI konferencia, este fess a pesti nő, meg délután, sok-sok pozitívum, nyugalom, fityfenét, pörgés, alvás, lassan önmagam utolérése, egyre otthonosabban mozgás, spring break, póker, holnaptól újra egyetem.
Ez a hónap röviden ennyi volt és sokkal több valójában. Valami elindult, azt hiszem én. Csak jó irányba menjek.
Nem igazán lenne értelme sorra venni a fenti eseményeket, részletezni nincs kapacitásom, örök élmények, és végre csupa jó.
Igyekszem nem eltűnni mostantól, bár munka és tanulás is egyre több lesz, de valahogy megoldom majd.
Egy kis színes a végére. Slán go fóill!