2009. augusztus 14., péntek

Unom

Ez a nap is elsuhant, ugyanúgy mint az előtte levő. Ugyanazt kellett dolgoznom, ugyanolyan jól csináltam, ugyanakkor végeztem, ugyanúgy jöttem haza, ugyanazt tettem itthon, ugyanazokkal beszéltem, kivéve éjjel egy rövid ideig és ezért hála és köszönet; szóval szürkék azok a hétköznapok. Talán ma már más lesz, hogy egy kicsit, az már biztosan tudható, de hogy nagyon, az majd kiderül. Remélem spontán leszel vagy 'ugromadunába'. Nem láttam csillaghullást, mert felhős volt az ég. Kicsit egyedül érzem magam. Magányosnak, mondhatnám. Sok régi barátom adta fel pozícióját és mivel el vagyok foglalva, meg nem is érzek késztetést, ezért nem találok újakat. Jó lenne találkoznom néhány személlyel, akivel jó kapcsolatot ápoltunk, de mostanában nem láttuk egymást, persze biztosan jó oka van ennek is.
De legalább elkezdett esni, másokkal ellentétben én imádom az esőt, úgyhogy ez jó. Későre jár, nem is köt most le az írás, úgyhogy balra el..

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése