Eseménydúsítás történt az elmúlt napokban. Nem unatkoztam, jól éreztem magam, úgy igazán. Még szerdán részese voltam valami paranormális jelenségnek. Nem először történt. Néha megálmodok valamit a jövőből, egy hétköznapi jelenetet, és abban a pillanatban, amikor bekövetkezik, mintha kívülről néznék egy már ismert filmet. Tudom, hogy mi következik. Talán sosem fogom megérteni, hogyan lehetséges, talán nem is baj. Mindegy. Ezenkívül semmi a viszonylagosan normális dolgaimtól eltérő nem történedett. Csütörtökön volt szerencsém megkóstolni egy -a lehetőségekhez képest- nagyon is finom pizzát, hála Duna-menti lyánynak, akivel hivatalosan is beiratkoztunk a Citromhoz, és akit megint elintegethettem a szokásos tortúra keretében. Később aranykezű, leendő masszőrnőmmel ebédeltem a kedvenc török éttermemben. Péntek. Reggel visszanéztem a régi középiskolámba Kedvenc barátosnémmel, majd miután Best Bro'm is becsapódott, mentünk edzegetni. Csak lazán. Néhány sejtem azóta is ordít -meg nem erősített források szerint. Aztán kis shopping. Vettem egy rendes, univerzális teremcipőt. Lesz focimaraton és a tollasozásokhoz is kellett már. Megnéztem még néhány jó filmet. Cím szerint: Never back down, Fracture, Half Nelson. Mindegyik más-más műfaj, de valamennyi tetszetős. Utóbbi a leginkább nekem való.
Autumn pause.
P.S.: Irány Eldorádó levadászva. Készítsd magad, szünet után mozizunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése