Azóta sem tértem magamhoz, nem is akarok.
Újra nekiálltam filmezni. Tegnap Big Fish-egyik örök kedvenc, Arthur és a Villangók-hiába és ma az August Rush c. film, ami hihetetlen, mert ilyen még nem volt és a The Soloist c. alkotás, amely nem tud nem nyomot hagyni. Addig adok az érzésnek, amíg lehet, ameddig csak bírom.
Időközben megkezdtük az elsősegélyt, szóval van mitől félnetek.
Ősz húrja zsong,
jajong, busong
a tájon,
s ont monoton
bút konokon
és fájón.
S én csüggeteg,
halvány beteg,
míg éjfél
kong, csak sirok,
s elém a sok
tűnt kéj kél.
Óh, múlni már ősz!
hullni már eresszél!
Mint holt avart,
mit felkavart
a rossz szél...
/Paul Verlaine/
Elmúlt végre, itt a tél,
bú, s baj vége vár,
jobbomon kel fel a Nap,
balomon Holdvilág.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése