Répa, retek, mogyoró

Végre elmúlt az izomlázam. Utánanéztem a nemzetközi diáknak (ISIC), mert lassan esedékes lenne kiváltanom (és az otp-től pont kaptam értesítést, hogy már bankkártyával kombinálva is létezik). Egyúttal elkezdtem utazásokat nézni, aztán ehhez kapcsolódó fesztiválokat, és így jutottam el a Canterbury Festival-hoz. Új kitűzött cél: oda is eljutni. Nem egyszerű.
Elkezdtem olvasni az újonnan beszerzett Gomorra c. könyvet.
Ráakadtam a 'The Fun Theory of Volkswagen' nevezetű kezdeményezésre. Jó látni, hogy efféle is létezik, ezért nem tartom meg magamnak. Érdemes megnézni.

http://www.thefuntheory.com/

Focimaraton és következményei

Mint a címből is kiderül, idén ismét megrendezésre került a KE Focimaraton. 12 órás focira emlékeztető labdakergetés és egyéb tevékenységek folytatása, melyek elősegítik a pálya új dimenzióban való érzékelését. A hivatalos végeredmény az, hogy nem lettünk utolsók, sőt egy bizonyos, nem hivatalos kategóriában nyertünk is. Térdlövés SE. Volt első vér, húzódás, zúzódás, repedés, embert lépcsőn cipelés, győzelem, vereség. Hogy mi minden folyt ott ténylegesen és átvitt értelemben, azt nem részletezném, úgyis lesznek később videók és fotók. A végén fél lábbal a zuhany alatt, fél lábbal az ágyban és fél lábbal a szemétben, amit el kellett takarítanunk. Maroknyi hősök, akik megtettük ezt. Nem jöttél túl korán...Aztán majdnem HÖK-ben alvás, de jött a reggeli nappal a megmentőm, kedvenc Duna-menti lányom. Úgyhogy reggeliztünk, zuhanyozhattam és majdnemágyban fekhettem. Köszi. Aztán lassan délben kelés, tanulás a zh-ra, bementünk, megírtuk (laza 5- a szerk.), nem végigülés, még egy óra félkóma, aztán indulás kresz oktatásra, mindezt még félig pizsiben. Utána fel a buszra és go home. Kicsit alacsony töltöttségű a telep és minden porcikám sajog, de különös délután-este-éjszaka-hajnal-reggel-délelőtt-délután volt az egyszer biztos.

Itt a link az ominózus U2 koncert felvételéhez, a világ legjobbjai, ha valakit érdekel.
http://www.youtube.com/watch?v=V4QLFVrZ-fw

Lankadatlan éberség

Mégis hogyan lehetne összefoglalni ezt a hétvégét? Ááá, sehogy. Bármikor megismételném. Quimby, IH, Pécs. Köszönet a támogatóimnak és a bajtársnőimnek.
Lassan kezdődik a u2ube. At 1:30 am. Kitartás minden egyéb megkésett fanatikusnak.
Ez csak egy afféle jelzem-hogy-még-élek bejegyzés lett. (Legalább nem kell sokat olvasni- a szerk.)

53.

Ez a hét, úgy ahogy van, semmit sem ért. Annyira, hogy nem is emlékszem, hogy mit csináltam kedden vagy szerdán (kivéve, hogy megint volt Bl meccsen-a szerk.). Rengeteget olvastam és filmeztem, meg mászkáltam a városban, kötetlenül. Csütörtökön másik kedvenc barátosnémmal találkoztam. (Jó volt téged újra látni.) Mára összehoztunk egy kis teremfocit -alacsony létszám, annál nagyobb hajtással.
Nem mehetünk el amellett, hogy ma van az 53. évfordulója az 1956-os Forradalomnak.

1956, TE CSILLAG


A terrible beauty is born.
(Yeats)

Másnap, szerdán reggel: por, ágyúszó
és szenvedés; mégis, mikor átvágtam
a Hősök terén, mosolyognom kellett,
mert nem állt szobor többé a csizmában; –

csütörtök: lázrózsák mindenki arcán.
Földváry már kedd este elesett
a Rókus előtt. Szemközt, az iskola
padlásán felfegyverzett gyerekek; –

péntek: még több vér, tankok a Ligetnél.
Az ütegek torkolattüzeit
nézem éjjel és borzongok: a szörnyű
szépség most nálunk is megszületik; –

hat nap: a kénezett arcú halottak
apró csokorral mellükön, a járdán
(Köztársaság tér), röplapok, szorongás,
szemem előtt kis, tétova szivárvány; –

ölelkezés az Írószövetségben:
csomagolnak és indulnak haza;
feltépett sínek, utcák és fölöttünk
a szabadság liliom-illata; –

ezerhétszázhárom, nyolcszáznegyvennyolc,
és ötvenhat: egyszer minden száz évben
talpra állunk kínzóink ellen. Bármi
következik, boldogság, hogy megértem; –

és újra péntek: a Dunánál állunk,
a nap áttör ködön, füstön. Talán
sikerül minden s az alkonyat bíbor
brokátja Zsuzska lenszőke haján;–

és szombat: hajnalban csupa reménység,
de estefelé: nyakunkon a kés.
A keleti szemhatár mögött mocskos
felhők, nyugatról álszent röfögés; –

mentünk a kétszázezerrel: nem bírok
újabb börtönt, s ha nem is jött velem:
Árpád óta bennem lakik az ország,
minden völgyét meg dombját ösmerem; –

a Bach-huszárok tankban tértek vissza:
eddig sem ápolt, s ha más föld takar,
mit számít az? és mit, hogy fiam majd
Dad-nek szólít és nem lesz már magyar?

Mit elvesztek, ötven vagy száz év múltán
az ifjúságtól mind visszakapom,
és otthon, a sötét előszobákban
kabátom még ott lóg a fogason –

ezerkilencszázötvenhat, nem emlék,
nem múlt vagy nékem, nem történelem,
de húsom-vérem, lényem egy darabja,
szívem, gerincem – kijöttél velem

az irgalmatlan mindenségbe, hol a
Semmi vize zubog a híd alatt
és korlát nincs sehol sem – életemnek
te adtál értelmet, vad álmokat

éjjelre és kedvet a szenvedéshez
s az örömhöz; te fogtál mindig kézen,
ha botladoztam; hányszor ihlettél meg,
s nem engedted, hogy kifulladjak vénen; –

ezerkilencszázötvenhat, te csillag,
oly könnyű volt a nehéz út veled!
Nagyon soká sütöttél ősz hajamra,
ragyogj, ragyogj, ragyogj sírom felett.

/Faludy György/

Nyugtató szösszenet

Heyhooo. A hétvégén nem igazán volt időm leülni a gép elé huzamosabb ideig. Családos víkend volt. (Meg Forma-1 nézés vasárnap, szép volt Jenson!- a szerk.)
Letöltöttem sok-sok-sok-sok-sok filmet, elsősorban meséket, mert most azokra van szükségem. (Mókus!) Megszereztem a Disney's greatest hits albumot is. Ha nem volt gyerekszobád, akkor nem tudod értékelni. Supercalifragilisticexpialidocious. Plusz pont, ha tudod, hogy miben hangzik el.
Más. Ma reggel mentem vissza a dokimhoz. Pfű. Beutalt laborba, jobb a biztos. Magas vérnyomással élek, ez tudható, de ő az első orvosom, akit ez zavar. Pár napig figyelnem kell, véletlenszerűen meg kell mérjem. (Délután erőltetés alatt elérte a 161/108-at, ami egy átlagembert súlyosan kiütne- a szerk.) Egyébként jól érzem magam. Újragripeztem a tollasütőm, úgyhogy jöhet bárki, legyőzöm.

Végezetül valami olyan, ami hosszú ideje először igazán felháborított, éppen ezért -szokásomtól eltérően- továbbítom az alábbi üzenetet és készülök.

Miután Békéscsabán az aradi vértanúkra emlékezők egy Faludy-verset olvastak föl, a Jobbik tiltakozott a szerinte „cionista és magyarellenes” költő művének nyilvános szavalása ellen. Sőt: a párt a jövőben előzetes cenzúrához kötné, hogy hivatalos ünnepségeken melyik költő verseit olvashatjuk föl.
A legközelebbi állami ünnep október huszonharmadika, az 1956-os forradalom ötvenharmadik évfordulója. Már most, a nácik hatalomra jutása vagy kormánytényezővé válása előtt meg kell mutatnunk, mi vár rájuk, ha módjuk és alkalmuk lesz az ilyen gyalázatos fenyegetéseket ránk kényszeríteni.
Úgy jelezhetjük erőnket és szolidaritásunkat, ha ezen az állami ünnepen Faludy-írásokkal emlékezünk meg a forradalomról.
Kérek mindenkit, akinek ilyesmire lehetősége van, és megveti a cenzúrát, a diktatúrát, a kirekesztést, a rasszizmust és az emberi gonoszság minden formáját, hogy a nyomtatott lapokon, a rádiók és televíziók adásaiban, az internetes oldalakon, blogokban, fórumokon, minden elérhető, szerkesztett felületen egy Faludy-verssel, vagy legalább egy versszakkal, idézettel emlékeztessen az ünnepre.
Kérem, hogy aki egyetért velem, továbbítsa ezt az üzenetet.

Andrassew Iván

Parafenomittudomén

Eseménydúsítás történt az elmúlt napokban. Nem unatkoztam, jól éreztem magam, úgy igazán. Még szerdán részese voltam valami paranormális jelenségnek. Nem először történt. Néha megálmodok valamit a jövőből, egy hétköznapi jelenetet, és abban a pillanatban, amikor bekövetkezik, mintha kívülről néznék egy már ismert filmet. Tudom, hogy mi következik. Talán sosem fogom megérteni, hogyan lehetséges, talán nem is baj. Mindegy. Ezenkívül semmi a viszonylagosan normális dolgaimtól eltérő nem történedett. Csütörtökön volt szerencsém megkóstolni egy -a lehetőségekhez képest- nagyon is finom pizzát, hála Duna-menti lyánynak, akivel hivatalosan is beiratkoztunk a Citromhoz, és akit megint elintegethettem a szokásos tortúra keretében. Később aranykezű, leendő masszőrnőmmel ebédeltem a kedvenc török éttermemben. Péntek. Reggel visszanéztem a régi középiskolámba Kedvenc barátosnémmel, majd miután Best Bro'm is becsapódott, mentünk edzegetni. Csak lazán. Néhány sejtem azóta is ordít -meg nem erősített források szerint. Aztán kis shopping. Vettem egy rendes, univerzális teremcipőt. Lesz focimaraton és a tollasozásokhoz is kellett már. Megnéztem még néhány jó filmet. Cím szerint: Never back down, Fracture, Half Nelson. Mindegyik más-más műfaj, de valamennyi tetszetős. Utóbbi a leginkább nekem való.
Autumn pause.


P.S.: Irány Eldorádó levadászva. Készítsd magad, szünet után mozizunk.