2010. február 8., hétfő

Egy törött tükör

Nem lettem sokkal okosabb. Kevesebb a "talán", de sok maradt. Még.
Viszont itthon helyrekerültem. Sok igazságot kellett végighallgatnom, amit nem láttam a görbe tükörben. Üdv a való életben! Nagyon ideje volt már. Vissza kell venni.
Ezen a francos egyetemen is komolyra fordult a dolog. Tudom, mást sem hallani tőlem, hogy fúúú és, hogy áááá, meg ilyen nehéz lesz és ennyi meg ennyi mindent kell csinálnom. Mindez egy hét alatt megerősítést is nyert. "Ember, küzdj, és bízva bízzál!" Klisévé lett, de nem véletlenül. Felszívom magam. Ha kell másokból.
Most nincs kedvem ecsetelni a legújabb egyetemi (továbbiakban 'E'-a szerk.) vicces tennivalót. Röviden: március 5-én, Simonfán, egy egész napos, 100 fős rendezvényt fog a csoport lebonyolítani. A kulcsszó: disznótortúra. Én lettem a gasztro-csoport boss. Ennyi. A többit majd, ha már feldolgoztam.
Tegnap történt egy kis baleset a bal kézfejemmel, nem látványos, de kökörcsinpitypanggolgotavirág módon bír fájni.
Kondit akarok, de nincs időm. Gebasz.
Régi-új közvélemény-kutatás a jobbszélen. Csak okosan.



P.S: God put a smile upon your face-Coldplay. Még mindig jó szám és nem vagyok b.u.z.i. A szövege pedig megér egy olvasást. Persze melyik jóféle dalnak nem?
Akik furmányosan, kikezdhetetlen Sherlock Holmes-i logikával összerakták a kézfejsérülést és a törött tükröt, nos, nekik most jön a hidegzuhany. A tükör csak képzeletbeli volt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése